A Csomád (románul Ciomatu) a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, amelynek utolsó kitörése mintegy 30 000 évvel ezelőttre tehető. Két krátere ad otthont a térség két természeti csodájának: a Szent Anna-tónak és a Mohos-tőzeglápnak. A masszívum alatt a kutatások szerint máig található magmakamra.
A Csomád vulkánról
A Csomád a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legfiatalabb tagja, a Hargita hegység déli végén. Legmagasabb pontja a Nagy-Csomád, mintegy 1301 m. Bár a vulkán több tízezer éve nem tört ki, a mélyben még jelen lévő magmakamra és a felszíni vulkán utáni jelenségek miatt a szakemberek nem tekintik teljesen kihaltnak — közeli kitörésre azonban nem számítanak.
A két kráter: Szent Anna-tó és Mohos
A Csomád ikerkrátere a térség jellegzetessége. Az egyikben a Szent Anna-tó — Kelet-Európa egyetlen vulkáni krátertava — fekszik, 946-949 m magasan. A szomszédos, idősebb kráterben alakult ki a Mohos-tőzegláp (1056 m), egy védett tőzegmoha-láp ritka, jégkorszaki maradványfajokkal.
Vulkán utáni tevékenység
A Csomád ma is „él" a felszín alatt: a vulkáni utóműködés szénsavas gázfeltörésekben (mofetták), kénes gázömlésekben és borvízforrásokban nyilvánul meg. Ennek leglátványosabb példája a közeli Büdös-barlang, Európa egyik legnagyobb száraz mofettája, valamint a környék számos ásványvízforrása.
Túrák a Csomádon
A masszívum több irányból bejárható: Bálványosról, Tusnádfürdőről és Sepsibükszádról is jelzett ösvények vezetnek a Szent Anna-tóhoz és a kráterperemhez. Az útvonalak a könnyűtől a hosszabb körtúrákig terjednek; a Szent Anna-tó és a Mohos együtt is bejárható.
Megközelítés
A Csomád Bálványos és Tusnádfürdő között helyezkedik el. A legközelebbi kiindulópontok az említett üdülőhelyek; autóval a Szent Anna-tó parkolójáig lehet feljutni a kráter pereméig. Tervezd meg az utat a megközelítési útmutatóval, és használd a térképet.